Reggel megint kelés, mint ahogy szokás. Most 7 órakor keltünk, mert Valentinas-nak ma volt a prezentációja és, hogy rendesen el tudjon készülődni ezért korábban keltünk fel. Fogmosás és reggeli, a szokásos: kakaó, keksz és joghurt. Suliba menet - már megint esett az a rohadt eső - , az aulában találkoztam a többiekkel, s csodálatos módon Alex elnézést kért tőlem. Mondtam neki, hogy most az egyszer semmi baj nem történt, legközelebb azért szóljon, hogy mik a tervei. Mondta is nekem, hogy este 11 óráig voltak ott, hot-dog-ot ettek és elszívott vagy 6 szál cigarettát - pedig nem is dohányzik - s mikor hazaértek sikerült is neki okádni egy nagyot, mert rosszul lett. Hát nem is csodálom - magamban pedig köszöntem a sorsnak, hogy megbüntette Alex-et (tudom szemét vagyok, na de hát most mit csináljak?) - meg is jegyeztem neki, hogy úgy néz ki mint a mosott fos. :D Ezután bementünk a könyvtárba, ahol a litvánok tartották először az előadásukat. Nem volt végülis rossz, valami versikéről prezentáltak, amit egy litván versszerző írt egy spanyol kép alapján, ami a villámról szólt. Elmondták a verset litvánul is, elmondták, hogy mi a villám, milyen formája van stb., elmondták, hogy a litvánoknál a február 16.-ika a függetlenség napja és táncoltak is egy litván táncot. Szerintem jó volt. Legalábbis jobb mint a németeké. Hát, hú az de szar volt... mármint a téma érdekes volt, de ahogy előadták... Először Björn és Stefan adta elő a saját prezentációját; Björn az ehető kékkagylóról és Stefan pedig a barna garnélákról, hogy hogyan halásszák ki, hogyan tisztítják meg, hogyan dolgozzák fel stb. Utána jött az a trotli gyerek Hannes és egy másik - sajnos nem tudtam megjegyezni a nevét - és ők voltak soron. Hát a Hannes-ről ne is beszéljünk... csak két szót tudott angolul: "Yes és No". De ő is felolvasott valamit angolul (szinte borzalmasabb volt mint az igazgatónő előző nap) és a végén már boldogok voltunk, hogy befejezte. Utána volt a másik gyerek, aki egy teljes napját adta elő, milyen mikor dolgozik, hogy dolgozik stb. Ő volt aki a legjobban tudott angolul prezentálni, a többiek - Hannes-ét kivéve természetesen - épphogy meg lehetett érteni. De amikor kérdeztek valamit a piercinges és a viking kinézetű professzoraiktól (ezért írtam őket idézöjelbe az előző bejegyzésemnél, mert egy professzor általában nem hajélktalan kinézetű), azok se tudták rámondani az angol megfelelőjét a szónak... hűha. De akkor legalább gyakorolták volna 2x előtte, mindjárt jobban sikerült volna. Egyébként a német "diákok" a halászatot tanulják Hamburgtól nem messze a Wattentengernél pár éven át és abból vizsgáznak. Így hát természetesen érthető, hogy a litvánoké jobban tetszett. Fotót sajnos nem tudtam csinálni, mert az elem lemerült és újat kellett vennem, amire csak délután került sor. Amint vége volt az előadásoknak volt 20 perc tízórai szünetünk, utána újra csoportokba voltunk osztva. Akik tegnap koreográfiát tanultak Elias-nál, azok ma mentek stopmotion-ra, és akik tegnap stopmotion-on voltak, azok mentek VOLNA koreográfiát tanulni, de Elias nem volt a suliban, így hát karaoke-ztunk. Mármint az én csoportom. A másik csoportot interjúvolták. És sajnos muszáj volt karaoke-znom :( . High School Musical-t énekeltünk és Britney Spears - Hit Me Baby One More Time-t, na meg J.Lo - Jenny from the Block-ot. Én sajnos csak a High School Musical-t énekeltem, mert másodjára kiestem. Bezzeg, ha a Britney-t vagy Jenny-t énekeltem volna, biztos jobban taroltam volna, mint a HSM-mel, abban olyan szar számok voltak. :( De nembaj ez is jó volt. :) Ezután mindannyian hazamentünk és ebédeltünk, nálunk paella volt a kaja. Jól nézett ki, de nekem nem ízlett. Nem szeretem a tengeri herkentyűket és ebben pedig volt kagyló, tintahal csápja és rák... wuááh! A rizs sárga - curry-s rizs - volt és ettem belőle amennyit tudtam, mert jól megpakolta nekem Ana "anya", hogy véletlenül se haljak éhen... hát mikor rágtam a tintahalat (mintha valami kemény szilikont rágtam volna) és próbáltam semmilyen pofát nem vágni, de pár perc után feladtam és ott hagytam, azzal indokolva, hogy nekem ez a pár kanál is sok volt. Utána gyümölcskelyhet kaptunk tejszínnel a tetején, ami tök finom volt, próbáltam nem leleplezni magam. :D Utána Valentinas és a lányok bementek a szobába valamit az interneten megnézni, addig én "apuval" beszélgettem a tegnapi napról és, hogy milyen szuveníreket vettem.
Mire mondta, hogy elvisz Alcorcón Centrum-ba a lányokkal az El Corte Inglés-be (ez olyasmi bolt mint a Tesco vagy Auchan), hogy tudjak még venni valamit és ott vettem egy plüss bikát aminek hála istennek nem volt szívecskéje, elemet a fényképezőgépembe és két tábla csokoládét, mert megígértem osztálytársamnak, hogy viszek valami édességet Spanyolországból. Utána gyorsan hazamentünk és vissza a suliba, mert a búcsúparty-t organizáltuk. :) Fújtuk fel a lufikat - bár kár volt, mert a többiek folyton csak szétdurrogtatták - a görlandokat tettük fel a falra és vártunk a rágcsálni valóra és az üccsire. 
Viszont egy jó csomó fotót csináltunk az biztos. Mindenki csinált mindenkiről. Én spóroltam egy kicsit, mert nem akartam, hogy hamar kimerüljön az elem (ez a kibaszott kamera!!), de azért így is sikerült egy pár. Közbe hülyéskedtünk is, és volt ott 2 tanár aki ránk felügyelt és szabadon vállalták, hogy csinálnak rólunk egy csoportképet, mindenki kamerájával. Vagy 5 percig álltunk ugyanabba pózba, mert olyan sokan akarták, hogy a saját gépükkel fotózzanak minket le. 
Utána táncoltunk - bár nemtudom nálam mit lehet táncnak nevezni, ugyanis én marhára nem tudok - de a lényeg az, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Közbe kiderült, hogy két évfolyamtársam Maria és Lukas összevesztek, de a csaj sírt, mert elmondta Lukasnak, hogy szerelmes belé viszont a srác nem viszonozta az érzelmeit. 
Áh, a szerelem nehéz! Az én helyzetem még rosszabb, de lényegtelen. Közbe kaptunk egy papírfát - minden országnak volt egy - és arra írhattunk üzeneteket, véleményeket a másikról. Meglepetten vettem észre, hogy a mi - Ausztria - fánkon, vagy 20 üzenetből 17 Alexandrának és nekem szólt. Örömmel olvastam az üzeneteket, hogy mennyire megkedveltek minket s, hogy szeretnék ha barátok maradnánk. 
Ezek a szavak nekem többet jelentettek, mint az egész spanyol utazás, szinte melegséggel töltöttek el. Íme egy fotó a fáról. A búcsúbuli este 8 óráig tartott, utána összetakarítottuk a szemetet, a hangfalakat visszavittük a suliba és utána mindannyian elmentünk egy bárba, méghozzá a Guinnes-be. Ott ittunk egy sört - beadtam a derekamat, hogy iszok én is egyet, de barnát, mert az édeskés és nem keserű - , én Guinnes-t ittam, de kár volt, mert keserűbb volt mint a fehér sör. Pfuáh! De a felét odaadtam Björn-nek, ő megitta, neki ízlett. 
Utána még rendeltem magamnak egy Bacardi Breezer Watermelon-t, míg a többiek kérdezték tőlem, hogy ez mi a franc, tök jó íze van. Meglepetten néztem, hogy nem igaz, hogy a Bacardi-t nem ismerik. Megkóstólták, hát mindenkinek ilyen kellett. :D Utána még rendeltem magamnak egy Lime-osat, de többet nem rendeltem, mert nem szerettem volna becsípni - bár azt tudom, hogy ahhoz, hogy be legyek csípve, még több alkoholt kellene fogyasztanom, de inkább maradtam ennyinél, egyébként sem szoktam inni - és elszívtam egy cigit Alex-szel, ami kár volt. Íme egy csoportkép az asztalunkról (francba, pont pislogtam!). 
Ahol én ültem, ott fölöttem épp egy vászon volt, amin a focimeccs ment, én éppen, hogy láttam valamit - mert természetesen a fejem fölött volt, de amúgy sem érdekel a foci - és nevetgéltünk, beszélgettünk még. Shpresa alighanem be volt már csípve egy sörtől és egy fél Bacardi-tól, mert mondta folyton a magáét. Közbe csináltam Alejandra-val egy fotót (anyának ez különösképpen tetszik) ami szerintem tök jóra sikeredett. 
10 órakor "hazamentünk", "aputól" kaptunk Valentinas-szal egy spanyol kuglófot (datolya van benne), spanyol sütit (levelestésztából van és olvasztott cukor van a tetején mandulareszelékekkel) és chufi-t (ez pedig ilyen tejféleség) amit extrán Valenciából hozatott nekünk. Nem semmi! Ezután vacsoráztunk, méghozzá spanyol sült virslit "kepcsuppal" :D és salátát, na meg spenótos pitét. Ja meg kaptunk újra gyümölcskelyhet tejszínnel, nyam-nyam-nyam. 
Utána még beszélgettünk, Natalia feltöltötte a gépére a fotókat amit én a négy nap alatt készítettem, és gyorsan csináltunk még fotót a családról, amin együtt vagyunk. Az első képen Natalia "húgom", "apukám" és "anyukám" látható, míg a második képen Irene "húgom", Natalia "húgom" és Valentinas - a fiú akivel a szobán osztozkodtam - látható velem együtt. 
Utána mentem zuhanyozni, mert már éjjel fél egy volt, és büdös is voltam a cigitől, hajat is kellett mosnom, közbe fájt rendesen a fejem - tényleg nem kellett volna elszívni azt a cigit - mire végeztem volt 00:50, aztán indultam is aludni, míg Valentinas már réges rég aludt...Szerda, 2010. február 17.
Reggel 20 perccel később keltem mint Valentinas, "apu" keltett fel, hogy ébresztő. Áh az a rohadt cigi és ráadásul jó későn sikerült ágyba kerülnöm. De legalább a fejfájásom elmúlt. Gyorsan felöltöztem - a szép fehér ingemet vettem fel - , fogat mostam, reggeliztem. Ma kivételes esetben churros-t csinált nekünk "apu". De csak 10 percem volt a reggelire, így hát nem volt olyan élvezetes a reggeli. Utána gyorsan bepakoltam a bőröndbe, de nem tudtam becsukni, így hát muszáj volt ráülnöm, hogy be tudjam rendesen zárni (szegény kuglóf rendesen össze is nyomódott). Ezután elbúcsúztam "anyutól", "aputól" és "idősebb hugomtól" és megköszöntem mindent, hogy ott lehettem s a sok élményt együtt. Ezután húztam magammal a kis (telepakolt) kofferomat és mentünk a suliba le, ahol az igazgatói szobába leadtuk a kofferunkat.
Utána mindannyian a könyvtárba mentünk és gyorsan megbeszéltük a teendőinket, ugyanis az osztrákok ma prezentáltak! Először ugye a tanár-diákokat játszottuk el, amint egy pár információt mondunk Bécsről, ezt mint "házifeladatként" meg kellett tanulni, azután pedig egy 20 perces videót mutattunk be Bécsről és a suliról... 
amint vége volt, mindenkit csoportokba osztottunk - 6 csoportba - és egy kvízt kellett kitölteniük. Aki nyert, az egy Manner nápolyit nyert! Természetesen az 5-ös csoport nyert 18 pontból 18 ponttal, így hát volt öröm! A képen pont Andrea látható a megbontott nyereményével, mondta is, hogy nagyon finom volt... 
Miután végeztünk a prezentációnkkal, egy videót néztünk meg. Méghozzá az interjúkat amit tegnap készítettek. :) Margareta, Shpresa, Fatima & Alex is benne volt. De a legjobb Hannes volt. Geta-nak szinte tolmácsolni kellett neki, mert az a trotli gyerek elvárta tőle, hogy segítsen neki. Ó édes szüzanyám... mondtam is Geta-nak, hogy büszke vagyok rá! :D Ja azt még is is felejtettem, hogy Hannes megkérdezte tőlünk, hogy MI (osztrákok) megyünk e jövőre Bécsbe? ó istenem, ilyen nincs - gondoltam magamban - és ráválaszoltuk, hogy IGEN! :D Megnéztük még a stopmotion-os videókat, amiket mi csináltunk tök jóra sikeredtek! :) Jókat nevettünk a videókon... miután vége lett a videónak, az igazgatónő és a spanyol tanárok ajándékokat/díjakat osztottak ki a tanárainknak és nekünk... 
a tanárok valami könyvecskét kaptak és oklevelet, mi szintén oklevelet és kitűzőt az iskolától és egyben egy alcorcóni kulcstartót. Nagyon örültem neki!! Miután végeztünk az igazgatónő mondott egy beszédet amiben megköszönte mindannyiunknak, hogy részt vettünk az iskola programjaiban és reméli, hogy jól éreztük magunkat. Mikor végzett a mondókájával mindannyian felöltöztünk, fogtuk a kofferunkat és kimentünk az iskola elé és mindannyian elbúcsúztunk egymástól. 
A spanyol lányok viszont mind bőgtek, mert el kellett mennünk. Legalább egy órába telt mire el tudtunk menni, mert nem akartunk elmenni, otthagyni a többieket... öleltek minket, nevettünk, sírtunk - én csak majdnem - és elbúcsúztunk nagy nehezen egymástól... 12 óra volt, hogy elindultunk a R.E.N.F.E-hez és 13 órára Madridban voltunk a repülőtéren a T4-es terminálban. 
Leadtuk a csomagjainkat, elmentünk mindannyian WC-re - mert már alig bírtuk ki - , megkaptuk a jegyeket is, itt már úgy álltunk be, ahogy egymás mellett szerettünk volna ülni. Sphresa, Alex és én egy sorban ültünk, és fotózkodtunk is mind a hárman a jegyeinkkel. Ezután még volt egy háromnegyed óránk inni, enni, úgyhogy gyorsan elmentünk egy páran a McDonald's-ba, mert már marha éhesek voltunk. Ezután találkoztunk a check-in-nél, ahol megint eljátszottuk a fémjelző kapus drámát, ezentúl az ingemet is le kellett vennem (még jó, hogy volt rajtam póló is), aztán lementünk az automatikus vonathoz, ami elvitt minket az M-es kapuhoz (T2-es terminál). Ott vettünk magunknak üdítőt, egy pár diáknak és tanárnak elnyelt egy csomó érmét az egyik automata. Még jó hogy nem ott vettem! Megint egy Iberia-val utaztunk, íme egy kép róla... 
Mindannyian elfoglaltuk a helyünket - észre is vettem, hogy előrébb az üléseknél nagyobb hely van mint hátul - és indultunk vissza Bécsbe. Sajnos. :( Míg a gépen beszélgettünk, észrevettük, hogy az előttünk levő sorban egy pár már nyalta falta egymást... szinte majdnem levetkőztek, mi meg már kínunkban nemtudtunk mit csinálni csak röhögni. Utána átmentem Fatimáék sorába és Uno-ztunk egyet, míg Alex és Shpresa aludtak. Én is aludtam egy kicsit, de nem sokat, mert nem igazán tudtam. 
A játék után hátramentem és Geta-val cseréltem helyet, míg ők elöl Uno-ztak, addig én lestem ki az ablakon és a világos holdat néztem... tök szép volt, s mikor Bécs fölé értünk, még Schönbrunn-t is láttam felülről kivilágítva, egyszerűen csodálatos volt. Aztán 18:30-kor megérkeztünk Schwechatra a repülőtérre, ott megint várni kellett mire végre kijutottunk a gépből. A csomagunkat újra elhoztuk, a tanároktól pedig elbúcsúztunk és indultunk hazafelé. 
Nekem egy órát tartott az út, mikor megérkeztem, anyáék egyből puszival üdvözöltek s rántotthúst vacsoráztunk és elmeséltem a spanyolországi élményeimet utána pedig a fotókat is megmutattam. Odaadtam a kulcstartókat is, bár Imi nem nagyon örült neki. :( Utána zuhanyzás és végre aludtam az ágyikómban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése